A SAJÁT ÉRTÉKEIT NEM ÉRTÉKELŐ ORSZÁG

Most némi kihagyással folytatnám virtuális eszmecserémet.A már elveszett idő alatt is megdöbbentő élményeim voltak a magyar képeslap frontján.
Mielőtt rátérnék a címben említett, itthon tapasztalt közönyre nézzünk egy kicsit a dolog mélyére:KÉPESLAP ÉS REKLÁM

Az 1896-ban megrendezett Berlini Kereskedelmi Kiállítás meghatározó volt a reklám újra értelmezésében,bár már előtte is jelentek meg kisebb példányszámban reklámcélokat ill.országokat népszerűsítő lapok.A lentiekben leírt általános közösségi állapot,a fásultság és a rohanás,a ma emberére is remekül illik.Georg Simmel,a kor jeles közgazdásza,a "Pénz filozófiája" c.könyv szerzője,az 1896-os berlini bemutató pazar kínálata láttán megjegyzi: „A túlfeszített és kimerült idegzetű nagyvárosi ember vágyainak újbóli felkeltésére épp ez a bőség, a tünékeny benyomások e sokfélesége a legalkalmasabb.” „közönséges hirdetéseket felváltotta a plakátművészet”, minthogy a tompult érzékű vásárló figyelmét már csak az egyre látványosabb és bizarrabb eszközökkel lehetett felkelteni....
Az embereket a legkisebb,kabátzsebben elférő,ámde a leggyorsabban terjedő eszközzel lehetett újra megfogni,kimozdítani.Ez a kicsinyke eszköz nem volt más,mint a plakátok és a festmények kicsinyített mása azaz a képeslap. A mass media avagy a tömegkommunikáció új eszköze,mely néhány garasért,pengőért eljutott a világ legtávolabbi pontjaira is.

EGY ELADHATATLAN LAP:1896.BERLINI KERESKEDELMI KIÁLLÍTÁS

Ez a lap sajnálatos módon mindenkit hidegen hagy,pedig fenti képeslap a klasszikus,kezdeti korszakból való és a bélyegre sem mondhatni,hogy ezzel szoktuk leragasztani a borítékokat.

RÉGI MAGYAR CÉGEK ÉS MÁRKÁK

Ahogy már a fentiekben is említettem a plakát betört a közéletbe.A kor festő-,és grafikus művészeit világszerte foglalkoztatta az új lehetőség.Amellett,hogy új formátumban és technikában gondolkodhattak,természetesen szerepet játszott az új kereseti lehetőség .
Magyarországon is neves festőművészeket találunk a plakátok alkotói között. Az első Benczúr
Gyula volt, aki az 1885. évi Országos Általános Kiállítás plakátjával elindította ezt a műfajt.
Eleinte jelentős eseményekhez készültek művészi plakátok, rangos festőművészek voltak az
alkotók: Fényes Adolf, Vaszary János, Iványi Grűnwald Béla, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai
József. A kor neves grafikusművészei folytatták a plakáttervezést: Mark Lajos, Bardócz Árpád és Faragó Géza, aki Mucha-nál tanult, teremtette meg a magyar reklámgrafikában a blickfangot.
A festőművészek kiruccanása a reklámgrafikába folytatódott, és napjainkig is tart.
A plakátok –különösen a kis példányszámúak–gyakran az alkotók műtermében készültek,
hiszen a kőnyomat készítésére sokan berendezkedtek.
A plakátokat gyártó –mára már eltűnt –múlt századi nyomdák közül az egyik legjelentősebb, a lent látható Törley-lap gyártója: Kellner es Mohrlüder.

Ezen kis történelem után lássuk hát,hogy milyen "érdeklődéssel" nézzük mi ,magyarok a rendkívül kevés, igazán régi magyar cég reklám-képeslapjait
Sajnos tényként leírható a régi magyar márkanevek,termékek ill.cégek iránti közöny.Vegyük alapul a Törley márkanevet.

TÖRLEY

Kattints a képre és megláthatod,mennyire értékelik külföldön azt a Törley képeslapot,amit Magyarországon egyáltalán nem lehet eladni.

Miért ez a közöny?

Most azt kérdezed,miért is lenne érdekes ill.értékes ez a lap.

A szempontok egyszerűek,így néhány pontban összefoglalom és ezek után még jobban csodálkozom a magyar gyűjtői társadalmon.

1/Ez a lap reklámlap,mégpedig az egyik leghíresebb magyar cégé

2/A lap elkészítési módja.Nem egyszerű nyomdai termék,hanem litográfia ill.kőnyomat.

3/Ez egy grafikus lap,méghozzá Art nouveau stílusban

4/A lapot a Kellner és Mohrlüder nyomdában készítették , szigno nincs-tehát a grafikus bárki lehet.Ámde joggal feltételezhetjük,hogy a grafikus lehetett akár a kor nagyjai közül valaki:Mucha,Kirchner vagy a mi Basch Árpádunk.

Honnan tudhatnánk? A kétely viszont elég alapos,hiszen a Törley cég nyilvánvalóan egy ismertebb grafikusra bízta termékei ilyetén való reklámozását.Nem hinném,hogy rizikót vállalva a felsorolt művészeknél kisebb,nevenincs grafikus kezébe nyomták volna világméretű kampányukat.

Lépjünk tovább,mert van még lap ill.cég,mely iránt a közöny irreálisan magas.Ez a

LYSOFORM

Dr.Keleti és Murányi cége,Újpest 1928

A Lysoform máig világhírű márka és nem véletlen,hogy ez a következő az általam felsorolt és nem értékelt lapok sorában.A fent látható képekből látható,hogy a lap itt már eleve számlaként is funkcionált.Mennyire volt jelentős újdonság a gyár vagy maga a Lysoform sokáig taglalhatnánk egy olyan kor fényében,amikor H.G.Wells fantasztikus könyvei épp megdöbbentették a világot.Álljon itt az összehasonlítás végett Kassák Lajos néhány mondata:"Évekkel ezelőtt egy plakátra kent idióta figura minden palánkról és hirdetési oszlopról megkérdezte a dolga után rohanó embertől: Tudja Ön, hogy mi a Lysoform? - most pedig minden második krejzleros, romantikus szocialista és elhülyült filozopter azzal a titokzatosan sokat ígérő kérdéssel csap a gyanútlan ember arcába: Olvasta már Wells Clissoldját?"
Miért is fontos ez a pár,elejtett mondat?

Ez volt talán az első olyan reklám,melyet Amerikából vettünk át.Ez volt az első meghökkentésre épülő kampány,amikor az utcán végigsétálva lépten-nyomon sejtelmesen lenézett ránk egy grimaszoló férfi és nem hagyott békén egészen addig,amíg végül álmatlanul forgólodtunk egész éjjel az ágyban, reggel pedig rohantunk megvenni első,saját Lysoform termékünket.

..,de mindez hiába,hiszen a lap a kutyát sem érdekli.Nyílván minden újpestinek van egy ilyen otthon...

Nem hagyhatjuk ki azt a tényt viszont,hogy a Lysoform megjelenik Krúdy művében,a Szindbád-ban.

Lásd a képkockát a filmből.Borbély üzlet és ott ül Latinovits Zoltán és töpreng a világ dolgairól.

Gondolkozzunk pozitívan a következőkben!Íme egy szerencsés lap,mely gazdára lelt,ez a

HUNYADI JÁNOS KESERŰVÍZ

Ezt a vízet a mai napig gyártják,tehát iszogatjuk.Ezért érdemes betekinteni a márka történetébe röptében:A mai budapesti XI. kerületi Őrmezőn fakadó úgynevezett budai keserűvizekre 1862-ben talált rá Bayer János budaörsi gazda, aki kutat ásott a Dobogó-hegy lábánál és igencsak elkeseredett, hogy nem tiszta vizet talált. Saxlehner András posztókereskedő azonban megvette Bayertől a területet, további kutakat ásatott és korszerű palackozóüzemet építtetett, ahol Hunyadi János keserűvíz névre keresztelt nedűt palackozott, amelyet 1877-ben védjegyeztetett. A gyógyvíz már a század elejére világhírű lett, külföldre is elkerült.

Látható,hogy a lap már nem is itthon készült,csak a palackon látható némi magyar felirat.A fenti keserűvíz világhíressége miatt,a róla készült lapból még kevesebb maradt fent-így ez a lap már egy boldog gyűjtő tulajdona.

Amikor-a termék természetéből fakadóan- belép életünkbe a humor,mint reklámelem.

Ez pedig nem lehet más,mint a ser,sör,beer azaz a

DREHER

Dreher Antal tulajdonában lévő gyár elsődleges terméke ugyan a sör volt,de emellett gyártott más szeszes-ill.üdítőitalt és csokoládét,kekszet.A képeslap 1905 körüli és nemcsak a humoros megközelítés miatt érdekes.Egyszerre jelenik meg az összes termékcsoport és ebből a palettából mindenki kiválaszthatja a korának,ízlésének megfelelő Dreher-terméket.

Ez a lap a Dreher kiváló,mai szóval,marketingjét dicséri,a humorról már nem is szólva.

Folyt.köv.